Könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés

A kisvállalati adó ( KIVA ) törvény értelmében:
20§ (3) A III. Fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben.

Itt konkrétan azok a személyi jellegű kifizetések, azaz ráfordítások kerülnek szóba, ami a TB törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez. Tehát azokat a munkabéreket, tagi jogviszonyból származó (bérjellegű) jövedelmeket, amelyek ráfordításként ( ~ költségként ) le lettek könyvelve az adóévben.

A kisvállalati adó ( KIVA ) törvény értelmében:
21. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.(2) A kisvállalati adó adóalanya mentesül:
a) a társasági adó,
b) a szociális hozzájárulási adó, és
c) a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Tehát a törvény értelmében vannak olyan jogviszonyok, amelyek nem számítanak bele az adó alapjába. Valamint van olyan a cég által fizetendő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás, amelynek megfizetésétől és bevallásától nem mentesít a KIVA.

FIGYELEM!   A fentiek értelmében nem tartozik az adóalapba:

Nem járulék alap a Tbj. szerint:
Így nem tartozik ide a Cafetéria terhére adott juttatások értéke (pl: Erzsébet utalvány, Széchenyi kártya stb.), ezért egyértelműen nem KIVA adóalap.

Ha a tag nem vesz ki havi jövedelmet:
Nem adóalap a személyes közreműködése alapján tagi jogviszonyban lévő cégtulajdonos  (tag)  minimál, vagy garantált bére, ha a cég nem fizeti ki számára jövedelemként, de a tagi jogviszony miatt a járulékokat és az adót a NAV-nak megfizeti utána. 
Ez azért lehetséges, mert az alábbiak figyelembevételével dönthet úgy a tag, hogy eme jogviszonyában végzett munkájáért nem vesz fel jövedelmet.

Azon magánszemély, aki a TB törvény (Tbj.) szerint személyesen közreműködő tag (ügyvezetést, vagy egyéb munkát, tagi jogviszony keretében végez), ezen jogviszonyában megszerzett jövedelem alapján, de legalább a ” rá irányadó minimálbér ” (TB törvény, Tbj. szerinti fogalom, ami jogviszonytól függően a minimálbér, vagy a garantált bér ) alapján kell megfizetnie:

• 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a ” rá irányadó minimálbér ” 150%-a után.
• 10 % nyugdíjjárulékot, a ” rá irányadó minimálbér ” után.
• 27 % szociális hozzájárulási adót, a ” rá irányadó minimálbér ”  112,5 %-a után.
• 1,5 %  szakképzési hozzájárulást, aminek alapja azonos a szociális hozzájárulási adó alapjával

Nem kell megfizetnie a fentieket abban az esetben, ha ezen jogviszonyából nem származik jövedelme, és máshol van 36 órát meghaladó jogviszonya (pl. másik cégnél napi 8 órás munkaviszony).

Tehát ebben az esetben, mivel nincs kivett, a költségek között lekönyvelt jövedelem, a kisvállalati adó ( KIVA ) megfizetésével nem mentesül a cég a fent említett tag után fizetendő szociális hozzájárulási adó és a szakképzési adó bevallásától és megfizetésétől.

Ha a tag kivesz havi jövedelmet, de nem eleget:

Az előbbihez hasonló a helyzet ha a cégtulajdonos (tag) számára a személyes közreműködés révén tagi jogviszony keletkezik és ezen jogviszonyából származó jövedelme nem éri el a ” rá irányadó minimálbér” (TB törvény, Tbj. szerinti fogalom, ami jogviszonytól függően a minimálbér, vagy a garantált bér ) 112,5 %  -át.
A lekönyvelt bruttó jövedelem számít bele az adóalapba, és az ez után fizetendő  szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás kifizetését és bevallását váltja ki a kisvállalati adó ( KIVA ). Viszont a tagi jogviszony  alapján a szociális hozzájárulási adót legalább a ” rá irányadó minimálbér”  112,5 %-a után kell bevallani és megfizetni. Tehát az emelt alapú és a tényleges bruttó jövedelem utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás különbözete nincs benne a KIVA –ban. Ezt a különbözetet külön kell bevallani, és megfizetni.

Csak úgy lehet elkerülni, hogy ne kelljen külön bevallást és még plusz járulékot fizetni, ha  mindkét fenti esetben a személyes közreműködése alapján tagi jogviszonyban lévő tag havi jövedelme a minimálbér, vagy a garantált bér ( amelyik a tagra vonatkozik) 112,5% -át meghaladja.
Természetesen ez attól is függ, hogy a cég ( főleg a kisebb árbevételűek esetében) elbírja e magasabb jövedelem kifizetését.
Mindenképp számolgatnia kell a cégnek, hogy ténylegesen melyik eset kerül számára kevesebbe. Nem szabad megfeledkezni az SZJA –ról sem, amit nem tartalmaz a KIVA.